Kutatás-fejlesztés helyzete, a kutatásra fordított GDP arányos források Magyarországon

?Gyakori kérdés:
Vannak konkrét számadatok egyáltalán a Magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetéről?
Igen, vannak. Magyarország folyamatosan egyre jobb mutatókkal rendelkezik ezen a területen.

Egy ország, régió versenyképességének, a gazdasági környezet minőségének, innováció intenzív beruházásbarátságának legfontosabb ismérvei a kutatás-fejlesztés, az innováció helyzetének adatai, tényszámai és trendjei között keresendőek. Hogyan alakult a kutatók száma, a kutatásra, innovációra költött források nagysága, mennyire intenzív a vállalati, a vállakozásoknál történő kutatás-fejlesztések területe és milyen trendek ismerhetőek fel ezen területen. Magyarország - a számokat vizsgálva kijelenthető - ezen a területen a középmezőnyben szerepel európai összehasonlításban, de a jelenlegi kormányzat deklarált célja, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen Magyarország.


Idén tavasszal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy részletes, jól áttekinthető összefoglalót tett közzé a magyarországi kutatás-fejlesztés, innováció helyzetéről és Magyarország az EU tagállamai között az innovációs teljesítmény terén elfoglalt pozíciójáról.

Hogyan alakult a kutatók száma Magyarországon? Melyek a kutás-fejlesztés színterei?

A kutatás-fejlesztés tevékenység súlypontja az elmúlt 20 évben a kutató intézetektől, és a felsőoktatási intézményektől hangsúlyosan eltolódórr a vállalatok, vállakozások irányába. Ma már a kutatók 62%-a vállakozások, vállatok berkein belül végzi kutatási, innovációs tevékenységét.
 

Kutatók számának alakulása Magyarországon

A vállakozások mérete miképp függ össze a kutatás-fejlesztés intenzitásával Magyarországon?

A kutás-fejlesztés tevékenység nagyobb hányada a nagyvállalatoknál(több mint 250 fő alkalmazott) történik, a vállalati szféra a kutatók közel 60%-át foglalkoztatja. A mikro-, kis-, és közepes vállalkozások bár növelték ezirányú aktivitásukat létszámukhoz mérten csak kisebb mértékben kapcsolódtak bele a kutatás-fejlesztésbe.
 

K+F tevékenység és vállalkozás méret összefüggése Magyarországon

A GDP hány százaléka fordítódik kutatás-fejlesztésre Magyarországon?

Fontos indikátora a kutatás-fejlesztés intenzitásának a szervezetek által K+F tevékenységre elköltött összeg, amit a GDP arányában szokás megadni. Mint látható az alábbi grafikonon, a GDP arányos K+F ráfordítása rövid, de 20 éves időtávon is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, az elmúlt években ez a szám 1,4 % körül alakult.
 

Kutatás-fejlesztés GDP arányos mértéke Magyarországon

Magyarország K+F ráfordítása összvetve az Európai Unió országai ráfordításaival

Európai Uniós viszonylatban Svédország, Ausztria, Dánia a vezető innovátorok, Magyarország az 1,4 % -os intenzitásával csak a középmezőny tudott helyet kapni. Magyarország 2020-ra vállalta, hogy a kutatás-fejlesztés intenzitását 1,8 %-ra növeli, ami közel 30%-os intenzitásnövekedést jelent.


K+F ráfordítás Magyarország és EU-s tagállamok

Magyarország innovációs teljesítménye az Európai Innovációs Eredménytáblán

A 2018-as Európai Innovációs Eredménytábla alapján Magyarország a a mérsékelt innovátorok közé tartozik, a 21. helyen áll a rangsorban. Az eredménytábla, ami egy ez egy több paraméter alapján kialakított, összetett relatív mutató jól mutatja az Európai Unió országainak innovációs teljesítményét és relatív helyzetét.

Magyarország innovációs, k+f teljesítménye az EU-ban

Melyek a leginnovatívabb ágazatok Magyarországon?

Magyarországon a 2017-es statisztikai adatok alapján a gyógyszeripar tekinthető a leginnovatívabb ágazatnak, amit az információ, kommunikáció és a kőolaj feldolgozás ágazatok követnek. Mindhárom ágazatban inkább nagyvállalatok dominálnak, tehát a leginnovativabb ágazatokban kevés a kis-, közepes vállalkozások aránya.

Adatok forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Glósz és Társa Innováció Menedzsment Szolgáltatások ®
Lépésről lépésre!