A kutatás-fejlesztés (K+F) adókedvezményei

A jogosultsági feltételek azt határozzák meg, hogy ki és milyen projekttel tudja (jogosult) igénybe venni az adókedvezményeket.

Az adózó vállalkozásra vonatkozó feltételek:

• Bármilyen méretű vállalkozás igénybe veheti az adókedvezményeket, ezek nem kötöttek a vállalkozás mikro-, kis-, közepes vagy nagyvállalati méretéhez/minősítéséhez.
• Az adózó vállalkozásnak magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel, valamint a magyar adószámmal kell rendelkeznie, mivel az adókedvezmények a Magyarországon fizetendő adókból vonható le.
• Az adózónak Magyarországon kell megvalósítania az érintett kutatás-fejlesztési projektet. Ez viszont Magyarország területén bárhol lehet, ezért Budapest sincs kizárva.
• Az adókedvezmények érvényesítésére az a vállalkozás jogosult, amelyik a kutatás-fejlesztési tevékenységet megvalósította. Kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül a bel- vagy külföldre irányuló, fizetett kutatás-fejlesztési szolgáltatás is.

Az adókedvezménnyel érintett projektre vonatkozó feltételek:

• Adókedvezmény csak kutatás-fejlesztési tevékenység esetén érvényesíthető.
• Az adókedvezményt közvetlenül nem érinti az adott tevékenység kutatás-fejlesztési besorolása (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés).
• Az adókedvezmény feltétele, hogy a kutatás-fejlesztést saját tevékenységi körben végezzék el.
• Az adókedvezmény befejezett, dokumentált kutatás-fejlesztési tevékenységre érvényesíthető.
• Az adókedvezmények érvényesítését nem zárja ki, ha az érintett projektre egyéb támogatást is igénybe vesznek. Az adókedvezmény összegét azonban ezekkel korrigálni kell.

A kutatás-fejlesztési adókedvezmények jelenleg négy adónemet érintenek:

1. Társasági adót, az 1996. évi LXXXI. törvény alapján.
2. Helyi adót (helyi iparűzési adót), az 1990. évi C. törvény alapján.
3. Innovációs járulékot, a 2014. évi LXXVI. törvény alapján.
4. Kisvállalati adó, a 2012. évi CXLVII. törvény alapján.

Társasági adó esetén az érintett jogszabályok előírásszerűen határozzák meg, hogy mi vehető figyelembe a kutatás-fejlesztési projekt összetételére vonatkozóan az adókedvezmények érvényesítése során:

A. A projekt összetételének és összköltségének kialakítása során az alábbiak vehetők figyelembe (a projekt összköltsége ezek összegeként határozható meg):

1. Projektben résztvevők időarányos munkabére és közterhei
2. Projekt során kísérletezési céllal felhasznált anyagok bekerülési költségei
3. Projektbe bevont külső vállalkozók költségei
4. Projektben használt saját tulajdonú épületek időarányos értékcsökkenése
5. Projekt használt immateriális és tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenése

B. A projekt összköltségét az alábbiakkal csökkenteni kell:

1. Projekthez igénybevett kutatás-fejlesztési szolgáltatások költsége
2. Projekthez elnyert vissza nem térítendő támogatás összege

C. A projekt adókedvezmények szempontjából figyelembe vehető összköltségének meghatározása:

Projekt végleges (érvényesíthető) összköltsége (C)= A-B

KIVA esetén a projektben résztvevő kutató-fejlesztő személyek projektidőarányos bérköltségének fele csökkenti a KIVA adóalapot

Mértéke: Az adókedvezmény mértéke több tényezőtől függ, általában eléri a kutatás-fejlesztési projekt érvényesíthető összes költségének 9 %-át.

Érvényesítése: A kutatás-fejlesztési projekt összköltségével csökkenteni lehet a társasági és a helyi adó, ez utóbbihoz kapcsolódva pedig az innovációs járulék összegét. A projektben résztvevő kutató-fejlesztő személyek projektidőarányos bérköltségének fele csökkenti a KIVA adóalapot.

Magyarországon a kutatás-fejlesztési projektek adózási kockázata előre csökkenthető, mivel bármely vállalkozás kérheti kutatás-fejlesztési projektje előzetes minősítését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH). Amennyiben az SZTNH jogerős határozatában kutatás-fejlesztésnek minősíti a vállalkozás projektjét, akkor azt más hatóságnak is (az adóhivatalt is beleértve) kutatás-fejlesztésnek kell tekinteni. Ezzel a kutatás-fejlesztési projekt adózási kockázata jelentős mértékben lecsökken.