A kutatás-fejlesztés legfontosabb fogalmai, definíciói

Alapkutatás:

olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.

Alkalmazott kutatás:

tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez

Alkalmazotti találmány:

annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására.


Bitorlás:

a szellemi tulajdon megsértése, az oltalom jogosultjának engedélye, illetve hozzájárulása nélkül történő hasznosítás. A jogsértőnek minősülő tevékenységeket az egyes oltalmi formákra vonatkozó jogszabályok, valamint a Büntető Törvénykönyv rögzítik.


Egyedi kormánydöntésen alapuló támogatás (EKD):

Egyedi kormánydöntésen alapuló (EKD) támogatásnak nevezik Magyarországon azt a támogatási formát, amelyben a vállalkozások közvetlenül a Magyar Kormányhoz nyújtják be támogatási kérelmüket. Ezekben az esetben a kérelem támogatásról minden esetben, egyedileg és közvetlenül a Magyar Kormány határoz.

Elszámolható költségek:

A támogatásban részesített projektek esetén alkalmazott előás, amely azt mutatja meg, hogy milyen kiadások vehetők figyelemben a támogatott projektben. Támogatás csak elszámolható költségre vehető igénybe. Az elnevezés megtévesztő lehet, mert valójában nem költségről, hanem pályázati célú kiadásokról van szó.


Fizetett kutatás-fejlesztés:

az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.

Fenntartási időszak:

Fenntartási időszaknak nevezzük azt az időszakot, amíg a támogatásban részesített projekt eredményeit a támogatásban részesített vállalkozásnak fenn kell tartania. Az eredmények fenntartásáról a támogatásban részesített vállalkozásnak monitoring jelentésben tájékoztatni kell a támogatót. A fenntartási időszak megsértése a támogatási szerződés felmondását és a támogatás visszafizetését eredményezi.

Formatervezési mintaoltalom:

az ipari termékek külső formájának jogi oltalma. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak –egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

Földrajzi árujelző oltalma:

közösségi (EU) oltalmi forma, mely minden előállítót vagy előállító csoportosulást megillet, aki az adott területen az adott termékleírást kielégítő terméket állít elő. A földrajzi árujelző mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk, alapesetben egy földrajzi egység (helység, táj stb.) nevéből és egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer nevéből állnak. Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A két fogalom közti lényeges különbség abban áll, hogy míg az „eredetmegjelölés”esetén a termék-előállítás minden lépésének a meghatározott földrajzi területen kell történnie, addig a „földrajzi jelzés” esetén elegendő, ha a termék előállításának egyetlen lépése történik az adott földrajzi területen.

Franchise: 

szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma, lényege egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó (franchisor) egy értékkel bíró név (általában bejegyzett védjegy), valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogát adja át a franchise-átvevőnek (franchisee), aki ezért díj fizetésére köteles.


Használati mintaoltalom: 

a szabadalmaztatható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. Oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, illetve feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Nem részesülhet mintaoltalomban különösen a termék esztétikai kialakítása, növényfajta.

Hasznosító vállalkozás: 

költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás üzleti hasznosítása céljából az állam nevében és képviseletében alapított vagy annak részvételével, részesedésével működő gazdasági társaság.

Hazai közfinanszírozású támogatás: 

a közfinanszírozású támogatások összessége az európai uniós források kivételével.


Inkubációs szolgáltatás: 

nem kiforrott szellemi alkotások/találmányok esetében az egyetem különböző segítséget nyújt a projekt fejlesztéséhez, melyet általában szerződésben rögzít. például: segíti a hasznosítási, illetve üzleti tervek és stratégiák kidolgozását; üzleti kurzusokat és tréningeket szervez, közreműködik az ipari és befektetői kapcsolatok fejlesztésében stb.

Innopontok: 

olyan, egyetemi karokon dolgozó, kutatási témákkal foglalkozó felelős személyek, akik a projektötletek felkutatásában, a tudástérkép folyamatos fejlesztésében működnek közre.

Iparjogvédelmi oltalom: 

gyűjtőfogalom, több oltalmi formát foglal magába, mint: szabadalmi oltalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy oltalom, földrajzi árujelző oltalma.

Innováció: 

a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

Innováció menedzsment: 

A vállalati funkcionális és/vagy működési területek összehangolt és célirányos működtetése és együttműködése, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés és/vagy innovációs projektek hatékonyan megvalósításra kerülhessenek.


Kísérleti fejlesztés: 

a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából.
Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:

  1. az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;
  2. olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;
  3. a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;
  4. a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen;
  5. a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik.

Know-how: 

olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik. A know-how másra átruházható, vagyis forgalomképes.

Konzorcium: 

a részes felek polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési és innovációs projekt közös megvalósítása céljából.

Költségvetési kutatóhely: 

alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató költségvetési szerv.

Kötelezettségvállalások: 

A kötelezettségvállalások a pályázó vállalkozás kötelező jellegű vállalásait foglalják össze, tehát azokat a kötelezettségeket, amelyeket a pályázó vállalkozásnak teljesítenie szükséges a támogatás fejében. Ezeket a támogatási szerződésben rögzítik, és teljesülésükről a pályázó vállalkozásnak jelentenie kell, és teljesülésüket a támogató is ellenőrzi.

Közfinanszírozású támogatás: 

az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás, ideértve az európai uniós forrásokat is, továbbá az állami részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás.

Kutatás-fejlesztés: 

magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

Kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítása: 

vállalkozás keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, továbbá az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása.

Kutatás-fejlesztési és innovációs program: 

a közfinanszírozású támogatási forrás kezelője által meghatározott cél elérését szolgáló, vagy meghatározott témakörbe csoportosítható kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektek megvalósításának támogatására kiírt pályázat, illetve pályázatok időben megismételt sorozata.

Kutatás-fejlesztési megállapodás: 

két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya:

  1. a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
  2. ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
  3. a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
  4. a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
  5. ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy
  6. a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül.

Kutatás-fejlesztési projekt: 

a kutatás-fejlesztési projektek minősítésére hatáskörrel rendelkező szerv által kibocsátott minősítés szerint teljes egészében alkalmazott kutatási, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységet tartalmazó projekt, azzal, hogy ha egy kutatás-fejlesztési projekt több tevékenységet foglal magába, az egyes tevékenységeket be kell sorolni vagy az alkalmazott kutatási, vagy a kísérleti fejlesztési kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

Kutatás-fejlesztési tanúsítás: 

a magyar joggyakorlatban van lehetőség az egyes vállalati tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésére. A közigazgatási eljárásban elvégzésre kerülő minősítés célja annak megállapítása, hogy az adott vállalati tevékenység az érvényes jogszabályok szerint kutatás-fejlesztésnek tekinthető-e. Amennyiben az eljárás során az adott vállalati tevékenységet kutatás-fejlesztésnek minősítik, azt a továbbiakban minden hatóságnak kutatás-fejlesztésnek kell tekintenie.

Kutató-fejlesztő: 

az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.

Kutatóhely: 

alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás.


Licencia: 

használati jog, engedély, valamely szellemi alkotással kapcsolatos iparjogvédelmi vagy szerzői jogok alapján a hasznosítás, illetve használat teljes vagy részleges, időben és/vagy térben korlátozott tartamú átengedését jelenti. A jogviszonyokat az engedélyező (a hasznosítási jogokat átadó) és az engedélyes között létrejött licencia szerződés szabályozza.


Mikro-, kis- és középvállalkozás: 

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás.

Megtartott kutatás-fejlesztési munkahelyek száma: 

a beruházó támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projektjével érintett létesítményében munkakörüknél fogva munkaidejük legalább ötven százalékában kutatás- fejlesztési tevékenységgel foglalkozó munkavállalóknak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azon létszám, hozzátéve, hogy mindkét esetben a munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

Megtartott munkahelyek száma: 

a pályázó kutatás-fejlesztési projekt megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma, vagy ha a pályázó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azon létszám, hozzátéve, hogy mindkét esetben a munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

Megvalósítási időszak: 

Megvalósítási időszaknak nevezzük a támogatott kutatás-fejlesztési projektek végrehajtásának és lebonyolításának időtartamát. Ebben az időszakban kerül végrehajtásra a kutatás-fejlesztési projekt munkaterve, és ebben az időszakban merülnek fel, illetve kell elérni a projekt elszámolható költségeit. A megvalósítási időszak általában a pályázat benyújtásával és/vagy befogadásával kezdődik meg, és a projektben vállalt eredménytermék megvalósításával/elérésével fejeződik be. A pályázó vállalkozásnak a megvalósítási időszakban kell elérnie és teljesítenie a támogatási szerződés szerinti vállalásait. Ezek elmulasztása a támogatási szerződés felmondását és/vagy a támogatás összegének részleges vagy teljes visszafizetését eredményezhetik.

Monitoring időszak: 

A támogatott projektek esetén használt fogalom. A monitoring időszak általában megegyezik a fenntartási időszakkal.


Nagyvállalat: 

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) alapján nem mikro-, kis- és középvállalkozás. Legfontosabb jellemzője: legalább 250 fő munkavállalói létszám az utolsó lezárt üzleti évben. Amennyiben nem önálló vállalkozásról van szó, akkor létszámot az anya- és/vagy a kapcsolódó vállalkozások létszámával összevontan kell vizsgálni és meghatározni.

Növényfajta oltalom: 

a nemesített növényfajták (hibridek, vonalak, klónok stb) jogi oltalmát biztosító oltalmi forma. Növényfajta oltalomban részesülhet minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új. Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától.

Nonprofit kutatóhely: 

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú szervezetté minősített kutatóhely.


Projekt: 

meghatározott kutatás-fejlesztési feladat vagy innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján.

Projektcsoport: 

a kérelmező által egy adóévben megvalósított és a kérelemben megjelölt azon projektek vagy projektrészek összessége, amelyeket a minősítés szempontjából egy egységnek kell tekinteni.

Prototípus: 

új vagy továbbfejlesztett termék, technológia, szolgáltatás létrehozására irányuló, kutatás-fejlesztési tevékenység során létrejött mintapéldány azzal a céllal, hogy bizonyításra kerüljön az ötlet műszaki-tudományos szempontból való működőképessége.


Szabadalmi oltalom: 

a találmányok egyik iparjogvédelmi oltalmi formája, a találmány hasznosítására vonatkozó kizárólagos jog, amelynek birtokában a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki találmányának tárgyát engedélye nélkül bármilyen módon hasznosítja. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül találmánynak a felfedezés, tudományos elmélet és matematikai módszer; esztétikai alkotás; szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program.

Szellemi tulajdon: 

a szellemi alkotások és egyes teljesítmények, az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), valamint a nyilvánosságra még nem jutott ismeretek tekintetében a vonatkozó törvények, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom.

Szellemi alkotás: 

az az alkotás, műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldás titokban tartása célszerű.

Spin-off vállalkozás: 

olyan új gazdálkodó szervezetet, vállalatot, vállalkozást jelent, amelyet közfinanszírozású kutatóintézet vagy felsőoktatási intézmény vagy annak kutatói, oktatói besorolású alkalmazottja alapított, illetve amelyben ilyen intézmény tőkerészesedéssel vesz részt, vagy amely technológiáját licence-eljárás keretében közfinanszírozású kutatóintézettől vagy felsőoktatási intézménytől szerezte.

Szellemitulajdon-kezelési szabályzat: 

olyan szabályzat, mely rögzíti az adott kutatóhelyen létrehozott, szellemi alkotások kezelésére és hasznosítására irányadó szabályokat, illetve a szellemi alkotások létrehozásában közreműködő kutatók jogait és kötelezettségeit.
Szerzői mű: irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, amely egyéni, eredeti jellegű. Ilyen alkotás különösen a tudományos, irodalmi mű, filmalkotás és audiovizuális mű, fotóművészeti alkotás, térképmű és térképészeti alkotás, műszaki létesítmény terve, iparművészeti alkotás, ipari tervezőművészeti alkotás, szoftver és adatbázis.

Szolgálati találmány: 

annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.


Technológia (tudás) transzfer: 

esernyőfogalom, amely egy sor tevékenységet ölel fel a technológia kifejlesztésétől annak piaci alkalmazásáig, a tudományos kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásba vitelének folyamatát jelenti. Az egyetem-ipari technológia transzfer esetében az egyetemen, az egyetemi kutatók által kifejlesztett technológia/szellemi alkotás egy másik szervezet, tipikusan egy profitorientált vállalat által kerül alkalmazásra. Tágabb értelemben a nem technológiai jellegű tényezőket is jelenti, így sok esetben közös használatról, megosztásról is szó van, például kutatók, fejlesztők cseréje (mobilitás), szemináriumok, közös képzések tartása, szakértői munkák, valamint közös kutatás-fejlesztés végzése.

Technológiai innováció: 

a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

Topográfiai oltalom: 

a csúcstechnikában kiemelkedő szerepet játszó mikroelektronikai félvezető termékek térbeli elrendezésére vonatkozó jogi oltalmi forma. A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés.

Tudástérkép: 

olyan adatbázis, mely hitelesen összefoglalja a legfontosabb egyetemi tudásvagyont (kutatócsoportok munkájáról, kutatói témákról, létszámról, kapcsolatokról, eszközparkról stb.) stratégiai célok (pl. gazdasági hasznosíthatóság) elérése érdekében.


Újdonság: 

új találmány, ha nem tartozik a technika állásához, vagyis ami írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára még nem vált hozzáférhetővé.

Újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma: 

a beruházónál munkaidejük legalább ötven százalékában munkakörüknél fogva kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók száma, akik éves átlagos statisztikai állományi létszámának fenntartására a beruházó kötelezettséget vállal, összehasonlítva a létesítmény ilyen munkavállalóinak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámával, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azzal, hozzátéve, hogy mindkét esetben az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

Üzleti angyal: 

sikeres üzleti múltra visszatekintő magánszemély, aki tőkét fektet be újonnan induló innovatív cégekbe, személyesen közreműködéssel, tanácsokkal segítve a cégvezetést.


Védjegyoltalom: 

a védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint egyes megjelölések összetétele.

Glósz és Társa Innováció Menedzsment Szolgáltatások ®
Lépésről lépésre!