Szellemi alkotások védelme Magyarországon

Magyarországon a szellemi alkotások, találmányok, szabadalmak, know-how, szerzői művek, a tudományos és a művészeti alkotások védelme mint a létező jogalapok oldaláról, mind a kapcsolódó, a területet felügyelő hatóságok oldaláról biztosított, a szellemi alkotások védelme 3 úton lehetséges.

 

1. Iparjogvédelmi oltalom

Mire vonatkozik: Magyarországon iparjogvédelmi oltalom a találmányokra, a használati mintákra, a védjegyekre és a formatervezési mintákra szerezhető. 

Milyen feltételei vannak: Az oltalom megszerzése célirányos közigazgatási eljárás lefolytatásához és díjfizetéshez kötött. Az oltalom megszerzésére irányuló eljárások fő szabályai oltalmi formánként az alábbiak szerint alakulnak:

• Találmány esetén a megszerezhető oltalmi forma a szabadalom. Magyarországon szabadalmazható minden olyan termék vagy eljárás, amely új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható műszaki megoldás. A szabadalmi bejelentésben leírással, igénypontokkal és rajzokkal kell azonosítani a találmány tárgyát. Az oltalmi idő 20 év.
• Használati minta esetén a megszerezhető oltalmi forma a használatiminta-oltalom. Magyarországon használatiminta-oltalom szerezhető tárgy vagy eszköz kialakításra, szerkezetére, ha az új, feltalálói lépésen alapul, és iparilag alkalmazható. A használatiminta-oltalmi bejelentésben leírással, igénypontokkal és rajzokkal kell azonosítani a használati minta tárgyát. Az oltalmi idő 10 év.
• Megjelölés esetén a megszerezhető oltalmi forma a védjegyoltalom. A védjegyoltalom tárgya lehet bármilyen ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áru vagy szolgáltatás megkülönböztetésére, a megjelölésre vonatkozó ábrázolás és az árujegyzék szerinti tartalommal. A védjegybejelentésben a megjelölés ábrázolásával, valamint az árujegyzékkel kell azonosítani a megjelölést. Az oltalmi idő 10 év, amely korlátlan számban megújítható.
• Formatervezési minta esetén a megszerezhető oltalmi forma a formatervezésiminta- oltalom. Ennek tárgya lehet a termék egészének, egy részének, díszítésének új és egyedi jellegű megjelenése. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentésben a minta ábrázolásával és a minta tervezett felhasználásának megfelelő termék osztályjelzetének megadásával kell azonosítani a mintát. Az oltalmi idő 5 év, amely 5 alkalommal megújítható.

Jogszabályi feltételek: Magyarországon minden oltalmi formára önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik (szabadalmi törvény, használatiminta-oltalmi törvény, védjegytörvény, formatervezési minták oltalmára vonatkozó törvény). Magyarország tagja az összes lényeges nemzetközi iparjogvédelmi egyezménynek, és az Európai Unió tagjaként az Európai Unió területén érvényes európai uniós regionális iparjogvédelmi egyezményeknek is.

Intézményi háttér, eljáró hatóság: Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el az iparjogvédelmi közigazgatási és hatósági feladatokat.

2. Szerzői jogi oltalom

Mire vonatkozik: Magyarországon az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokra. valamint az ezek felhasználásával létrehozott teljesítményekre vonatkozik a szerzői jog. A vállalati innovációs tevékenység során létrehozásra kerülő szellemi alkotások közül a szerzői jog hatálya alá tartoznak a szoftverek, az adatbázisok, az építészeti és a műszaki létesítmények tervei, az ipari célra is alkalmazható tervező művészi alkotások, marketing és reklámanyagok, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység során létrehozott tudományos és szakirodalmi művek. 

Milyen feltételei vannak: Magyarországon a szerzői jogi védelem létrejötte nem kötött külön közigazgatási eljáráshoz. A szerzői jogi oltalom a törvény erejénél fogva a mű létrehozásakor automatikusan létrejön. Célszerű ugyanakkor a szerzői művet nyilvántartásba vetetni az önkéntes műnyilvántartás rendszerében. 

Jogszabályi feltételek: Magyarországon egy önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik a szerzői művekre (szerzői jogi törvény). Ez a törvény tartalmazza a minden szerzői műre együttesen alkalmazandó általános, és az egyes szerzői műtípusokra vonatkozó külön szabályokat. Magyarország tagja az összes lényeges nemzetközi szerzői jogi egyezménynek, és az Európai Unió tagjaként az Európai Unió területén érvényes európai uniós regionális egyezményeknek is.

Intézményi háttér, eljáró hatóság: Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el a szerzői jogi közigazgatási és hatósági feladatokat.

3. Üzleti titok és védett ismeret

Mire vonatkozik: Magyarországon az üzleti titok körébe tartozik minden olyan tény és adat, valamint ezek összeállítása, amely nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek a nyilvánosságra hozatal a jogosult (a tulajdonos) gazdasági, pénzügyi, piaci érdekét sértené. Magyarországon az üzleti titok, azonosítható módon rögzített formája védett ismeretnek minősül. A vállalati innovációs során létrehozásra kerülő szellemi alkotások közül ide sorolható minden olyan ismeret, amely azonosítható módon ipari felhasználási célra alkalmas műalkotást, tudományos összefüggést, terméket, szolgáltatást vagy eljárást ír le, és amelyet a vállalat a titokvédelem keretei között kíván használni vagy hasznosítani. 

Milyen feltételei vannak: Magyarországon az üzleti titokként vagy védett ismeretként kezelni kívánt szellemi alkotások minősítése nem kötött külön közigazgatási eljáráshoz. A védelem az üzleti titok és a védett ismeret tárgyát képező szellemi alkotás létrehozásakor a törvény erejénél fogva automatikusan létrejön, és a jogosultnak/tulajdonosnak kell gondoskodnia a titokvédelemről. Célszerű ugyanakkor eljárni a védett ismeret önkéntes műnyilvántartás rendszerében történő nyilvántartásba vételében. 

Jogszabályi feltételek: Magyarországon egy önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik az üzleti titokra és a védett ismeretre (törvény az üzleti titok védelméről). Ez a törvény tartalmazza az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatban alkalmazandó szabályokat. Magyarország tagja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos összes lényeges nemzetközi jogi egyezménynek, és az Európai Unió tagjaként az Európai Unió területén érvényes európai uniós regionális egyezményeknek is.

Intézményi háttér, eljáró hatóság: Az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatban nincs külön magyarországi közigazgatási szervezet. Kérdéseikkel érdemes a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordulni, amely az iparjogvédelmi és a szerzői közigazgatási és hatósági feladatok ellátása mellett segítséget tud nyújtani, ahhoz, hogy milyen módon induljanak el a magyarországi közigazgatás rendszerében az adott probléma megoldásával kapcsolatban.